MELTE Arca

1757-ben helyben lakó ferences lelkésszel önállóan anyakönyvező település, de Szabadbattyán filiája.
1818-ban megszervezett plébánia
1997-ben visszaminősítik filiává, matere egykori filiája, Sárszentmihály.

Vértesboglár R.K. plébánia

Collectivité
1761-

1761-ben megszervezett plébánia, korábban Szár filiája.

Vértesacsa R.K. Plébánia

Collectivité
1724-től

Vál filiája 1714-től, de egy évtized múltán már helyben lakó szerzetesek (pálosok, majd kapucinusok) pasztorálják.
1793-tól egyházmegyés papok látják el.

Tárnok R.K. Plébánia

Collectivité
1725-

1725-ben újjászervezett plébánia.

Székesfehérvár-Nagyboldogasszony R.K. Plébánia

Collectivité
1944-

1944-ban mesterségesen kialakított lelkészség, 1948-tól plébánia Székesfehérvár belvárosában.
Temploma az egykor jezsuiták által épített Nepomuki Szent János templom,
melyet a rend feloszlatása után a pálosok,
1814-től a ciszterci rend pasztorált. Ekkor kapta ismertebb titulusát.
1950 után az egyházmegye igyekezett lehetőség szerint ex-ciszterciekre bízni a plébánia vezetését.
1995-től ismét a rend kezelésében van.

Sóskút R.K. Plébánia

Collectivité
1752-

Füle R.K. Plébánia

Collectivité
1749-

1749-ben újjászervezett plébánia.

Seregélyes R.K. Plébánia

Collectivité
1788-

A település kezdetben Aba filiája.
A plébániát 1788-ban szervezték meg.

Sárszentmiklós R.K. Plébánia

Collectivité
1770-

A település kezdetben Vajta filiája.
1770-től plébánia.

Sárosd R.K. Plébánia

Collectivité
1788-

A település Perkáta filiája 1788-ig, amikor plébániává szervezik.

Sárkeresztúr R.K. Plébánia

Collectivité
1788-

A település 1755-től Aba filiája, 1788-tól plébánia.

Sárbogárd R.K. Plébánia

Collectivité
1862-

A települést kezdetben az abai jezsuiták látták el, 1770-től Sárszentmiklós filiája volt.
Önálló plébániává 1862-ben szerveződött..

Ráckeresztúr R.K. Plébánia

Collectivité
1749-

Kezdetben Tárnok filiája, 1734-től helyben lakó lelkésszel.
1749-től önálló plébánia.

Pusztazámor R.K. Plébánia

Collectivité
1931-

A település előbb Tárnok, majd 1752-tõl Sóskút filiája.
1923-tól kihelyezett káplán kezd önnállóan anyakönyvezni, 1931-ben önálló lelkészséggé szerveződik.

Pilisvörösvár R.K. Plébánia

Collectivité
1692-

1692-ben megszervezett plébánia

Székesfehérvár-Felsőváros R.K. Plébánia

Collectivité
1778-

1778-ban megszervezett plébánia

Győry család

Famille

1560-ban már nemesi család.
1775-ben kapta meg Győry Ferenc (IV.) a perkátai kastélyt, aki főispáni méltóságot is betöltött.
1785-ben nyert a család grófi címet.
1790-ben bekövetkezett halála után Győry Ferenc (V.) vezette a birtokot, majd Győry László (+1882).
Halála után lányai között osztották szét; a kastély Győry Teréz kapta meg,

Perkáta R.K. Plébánia

Collectivité
1752-

A korábban ferencesek által pasztorált település plébániáját 1752-ben szervezték meg.

Pátka R.K. Plébánia

Collectivité
1746-

A korábban ferencesek által pasztorált településen 1746-ban szerveztek pléábániát

Nadap R.K. Plébánia

Collectivité
1761-

1761-ben megszervezett plébánia.
A település korábban Lovasberény filiája volt.

Solymár R.K. Plébánia

Collectivité
1724-

A település 1716-ig Pilisvörösvár filiája,
plébániáját hivatalosan 1724-ben szervezik csak meg.

Mór R.K. Plébánia

Collectivité
1695-

A török után 1695-ben újjászervezett plébánia.
1695-1951-ig, és 1991-1998 között kapucinus szerzetesek vezetik.

Mezőszilas R.K. Plébánia

Collectivité
1935-

A Mezőszilas település 1942-ig Szilasbalhás néven szerepelt.
Egyházigazgatási szempontból 1935-től önálló plébánia, korábban Dég filiális települése.
A veszprémi egyházmegyéből 1993-ban csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.

Martonvásár R.K. Plébánia

Collectivité
1788-

A település a török után Tárnok, majd 1749-től Ráckeresztúr filiája.
1772-től helyben lakó ferencesek pasztorálják.
A plébánia megszervezése 1788-ban történt.

Lovasberény R.K. Plébánia