- HU RMEGyL III.D
- Personne
- 19. század második fele - 20. század első fele
Affichage de 3465 résultats
Notice d'autorité- HU RMEGyL III.E
- Personne
- 1876-1960
- HU RMEGyL III.F
- Personne
- 1904-1950
- HU RMEGyL III.H
- Personne
- 20. század
- HU RMEGyL III.J
- Personne
- 20. század
- HU RMEGyL III.K
- Personne
- 20. század első fele
- HU RMEGyL III.L
- Personne
- 1888-1984
- HU RMEGyL III.M
- Personne
- 1927-2003
- HU RMEGyL III.N
- Personne
- 20. század
- HU RMEGyL III.O
- Personne
- 1914-1993
- HU RMEGyL III.P
- Personne
- 20. század
- HU RMEGyL III.Q
- Personne
- 1893-1971
- HU RMEGyL III.R
- Personne
- 1902-1986
- HU RMEGyL III.S
- Personne
- 1894-1961
- HU RMEGyL III.T
- Personne
- 1913 - 20. század vége
- HU RMEGyL III.U
- Personne
- 1930-2013
- HU RMEGyL III.V
- Personne
- 1879-1957
- HU RMEGyL III.W
- Personne
- 1914-1994
- HU RMEGyL III.X
- Personne
- 20. század
- HU RMEGyL III.Y
- Personne
- 20. század
- HU RMEGyL III.Z
- Personne
- 20. század
- HU RMEGyL III.BB
- Personne
- 20. század
- HU RMEGyL III.CC
- Personne
- HU RMEGyL III.DD
- Personne
- 1919-2008
- HU RMEGyL IV.C
- Personne
- 1896-1952
- HU RMEGyL IV.D
- Personne
- 20. század
- Collectivité
- 1772-
Középkori eredetű, 1772-ben újjászervezett plébánia.
1993-ban a veszprémi püspökségtől csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.
- Collectivité
- 1753-
A török idők után a protestánssá lett községben a katolikus pasztoráció a kastélykápolnában indult meg 1719-ben.
1753-tól plébánia.
- Collectivité
- 1788-
A település a török után Tárnok, majd 1749-től Ráckeresztúr filiája.
1772-től helyben lakó ferencesek pasztorálják.
A plébánia megszervezése 1788-ban történt.
- Collectivité
- 1935-
A Mezőszilas település 1942-ig Szilasbalhás néven szerepelt.
Egyházigazgatási szempontból 1935-től önálló plébánia, korábban Dég filiális települése.
A veszprémi egyházmegyéből 1993-ban csatolták a székesfehérvári egyházmegyéhez.
- Collectivité
- 1695-
A török után 1695-ben újjászervezett plébánia.
1695-1951-ig, és 1991-1998 között kapucinus szerzetesek vezetik.
- Collectivité
- 1724-
A település 1716-ig Pilisvörösvár filiája,
plébániáját hivatalosan 1724-ben szervezik csak meg.
- Collectivité
- 1761-
1761-ben megszervezett plébánia.
A település korábban Lovasberény filiája volt.
- Collectivité
- 1746-
A korábban ferencesek által pasztorált településen 1746-ban szerveztek pléábániát
- Collectivité
- 1752-
A korábban ferencesek által pasztorált település plébániáját 1752-ben szervezték meg.
- Famille
1560-ban már nemesi család.
1775-ben kapta meg Győry Ferenc (IV.) a perkátai kastélyt, aki főispáni méltóságot is betöltött.
1785-ben nyert a család grófi címet.
1790-ben bekövetkezett halála után Győry Ferenc (V.) vezette a birtokot, majd Győry László (+1882).
Halála után lányai között osztották szét; a kastély Győry Teréz kapta meg,
- Collectivité
- 1931-
A település előbb Tárnok, majd 1752-tõl Sóskút filiája.
1923-tól kihelyezett káplán kezd önnállóan anyakönyvezni, 1931-ben önálló lelkészséggé szerveződik.
- Collectivité
- 1749-
Kezdetben Tárnok filiája, 1734-től helyben lakó lelkésszel.
1749-től önálló plébánia.
- Collectivité
- 1862-
A települést kezdetben az abai jezsuiták látták el, 1770-től Sárszentmiklós filiája volt.
Önálló plébániává 1862-ben szerveződött..
- Collectivité
- 1788-
A település Perkáta filiája 1788-ig, amikor plébániává szervezik.
- Collectivité
- 1770-
A település kezdetben Vajta filiája.
1770-től plébánia.
- Collectivité
- 1788-
A település kezdetben Aba filiája.
A plébániát 1788-ban szervezték meg.
- Collectivité
- 1752-
Székesfehérvár-Nagyboldogasszony R.K. Plébánia
- Collectivité
- 1944-
1944-ban mesterségesen kialakított lelkészség, 1948-tól plébánia Székesfehérvár belvárosában.
Temploma az egykor jezsuiták által épített Nepomuki Szent János templom,
melyet a rend feloszlatása után a pálosok,
1814-től a ciszterci rend pasztorált. Ekkor kapta ismertebb titulusát.
1950 után az egyházmegye igyekezett lehetőség szerint ex-ciszterciekre bízni a plébánia vezetését.
1995-től ismét a rend kezelésében van.
- Collectivité
- 1724-től
Vál filiája 1714-től, de egy évtized múltán már helyben lakó szerzetesek (pálosok, majd kapucinusok) pasztorálják.
1793-tól egyházmegyés papok látják el.