Área de identidad
Tipo de entidad
Entidad colectiva
Forma autorizada del nombre
Katolikus Tanügyi Főigazgatóság
Forma(s) paralela(s) de nombre
Forma(s) normalizada del nombre, de acuerdo a otras reglas
Otra(s) forma(s) de nombre
- Katolikus Középiskolai Főhatóságot
Identificadores para instituciones
Área de descripción
Fechas de existencia
1934–1950
Historia
A magyar katolikus tanügy az 1934. évi középiskolai törvénnyel (11. törvénycikk) nyerte el autonómiáját. 1934. márc. 20-án megalakult a Katolikus Középiskolai Főhatóság, amely iskolafenntartó püspökökből és szerzetesi elöljárókból álló testület volt. A Főhatóság 1934-ben hat katolikus főigazgatót nevezett ki, egyet-egyet a piarista, a bencés, a ciszterci, a jászói és csornai premontrei és a jezsuita rendek részére, a többi (leány)középiskolákat pedig ezekhez osztották be. 1938-tól új végrehajtószervként létrehozták a Katolikus Középiskolai Főigazgatóságot. Vezetői az elnök-főigazgató, a központi igazgató és a három tankerületi főigazgató (budapesti, dunáninneni, dunántúli) voltak. 1940-től a Főhatóság és a Főigazgatóság felügyelte a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi középiskolákat, szakiskolákat, tanítónő- és óvónőképzőket ezért neve Katolikus Iskolai Főhatósággá, illetve Katolikus Tanügyi Főigazgatósággá (KTF) változott. 1943-tól a polgári iskolák, 1946-tól pedig az akkor létrehozott általános iskolák ügyeivel is foglalkozott. Székhelye a Vörösmarty tér 3. sz. alatt volt.
A katolikus iskolák államosításával, 1948-ban a KTF feladatai gyakorlatilag megszűntek, szervezete leépült, és kivonult irodájából. Kürti Menyhért elnök-főigazgató véglegesen lemondott. Helyére a püspöki konferencia 1948. júl. 27-én Papp Elemért nevezte ki, aki azonban már csak hitoktatási kérdésekkel foglalkozott, Suhajda Róbert OCist központi igazgató (1948-1950) segítségével.
Lugares
Budapest
Estatuto jurídico
Funciones, ocupaciones y actividades
Mandatos/fuentes de autoridad
Estructura/genealogía interna
A KTF elnök–főigazgatói Stuhlmann Patrik OPraem (1938–1940), majd Kürti Menyhért OCist (1940–1948) voltak. Utóbbi korára tekintettel 1946. júl. 21-én kinevezték mellé alelnök-főigazgatóvá Papp Elemér piaristát is. Központi igazgatók: Virágh Teofil OSB (1938–1941), Simonffy Jenő OPraem (1941/1942), Balogh Albin OSB (1942–1944), Szombach Godehárd OPraem (1944–1945), Szopek Loránd OPraem (1945–1948). A három tankerület főigazgatói: a Dunántúlon Berkes Ottó OPraem (1938–1940), Milakovszky László (1940–1943 ápr.), Balogh Albin OSB (1943–1944), Papp Elemér SchP (1944–1946), Szopek Loránd OPraem (1946–1948); Budapesten Jászay Rezső SchP (1938–1940), Virágh Teofil OSB (1940–1948); a dunáninneni tankerületben Kürti Menyhért OCist (1938–1940); Tihanyi Béla SchP (1940–1944 máj. 18.), Balogh Albin OSB (1944–1948).
Contexto general
Área de relaciones
Área de puntos de acceso
Puntos de acceso por materia
Puntos de acceso por lugar
Occupations
Área de control
Identificador de registro de autoridad
Identificador de la institución
Reglas y/o convenciones usadas
Estado de elaboración
Nivel de detalle
Fechas de creación, revisión o eliminación
Idioma(s)
Escritura(s)
Fuentes
A Katolikus Középiskolai Főigazgatóság Évkönyve, 1939/1940. A Katolikus Tanügyi Főigazgatóság Évkönyve 1940/1941–1941/43. – Beke Margit, A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig, in Magyar Katolikus Almanach, II: A magyar katolikus egyház élete 1945–1985, szerk. TURÁNYI László, Bp., 1988, 232-134. – Mészáros István, A magyarországi római.katolikus tanügyigazgatás történeti áttekintése 1560-1948, in Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1(1989), 242-254.