Azonosítási adatcsoport
Jelzet
Cím
Dátum(ok)
- 1610–2011 (keletkezése)
Leírási szint
fondcsoport
Terjedelem, adathordozók
41.24 ifm
Kontextusra vonatkozó adatcsoport
A megőrzés története
Levéltárba kerülés/Gyarapodás
A tartalomra és a szerkezetre vonatkozóadatcsoport
Tárgy és tartalom
A Magyarországon működő piarista rendházak saját (tehát a rendházakból beszállított) teljes levéltárait és levéltártöredékeit tartalmazza. (Előbbieket a fondok címében a „levéltára”, utóbbiakat az „iratai” megnevezés jelzi.) A rendház (latinul domus vagy collegium) elsősorban a szerzetesi közösséget, nem pedig a lakóhelyéül szolgáló épületet jelenti. A teljes jogú piarista rendház vezetője a házfőnök (rector). (A nem teljes jogú latin neve residentia, elöljárója pedig superior volt.) A rendházi fondok általában a házfőnök által vezetett köteteket és az általa kezelt egyéb iratokat tartalmazzák
Iratértékelés, selejtezés, tervezés
Jövőbeni gyarapodás
Leírási egység szerkezete
Az egyes piarista rendházak levéltárai (vagy levéltártöredékei) önálló fondokat alkotnak, amelyek a fondcsoporton belül a rendházak alapítási sorrendjében követik egymást, az 1642-ben alapított podolini rendháztól kezdve. A szinte minden esetben rendezetlenül beszállított fondok a 2004-től végzett utólagos levéltári rendezés során egységes szerkezetet kaptak. Eszerint az 1950 után is működő rendházak levéltári fondjai két állagot tartalmaznak, amelyek közül az egyik az 1950 előtti „régi levéltár”), a másik az 1950 utáni iratokat („új levéltár”) tartalmazza. A „régi levéltárakban” külön sorozatokba kerültek a kötetek (libri), a tematikusan csomókba rendezett iratok (fasciculi), valamint az időrendi sorozatba rendezett, illetve iktatott házfőnöki levelezés. Ez tükrözi az akkori házfőnökök gyakorlatát, akik megőrizték a rendházra vonatkozó legfontosabb – elsősorban vagyoni jellegű és jogbiztosító – iratokat, amelyeket szokás szerint tematikusan összerendezett csomókban (fasciculi) tartottak. A rendi ügyekre vonatkozó iratokat (káptalani jegyzőkönyveket, felsőbb rendeleteket, jelentéseket) azonban nem mindig őrizték meg, hanem különféle kötetekbe másolták őket. Ilyen kötetekbe vezették be saját följegyzéseiket is a legfontosabb eseményekről (historia domus), a felsőbb rendeletek kihirdetéséről, a lelkigyakorlatokról, az alapítványi misék elvégzéséről, és egyebekről. Az 1950 utáni iratokból kialakított sorozatok: házfőnöki levelezés, házi káptalanok és gyűlések iratai, tárgykör szerint rendezett iratok, pénztárkönyvek (számadások), történeti följegyzések, kéziratok.
A hozzáférésre és használatra vonatkozó adatcsoport
Jogi helyzet
Reprodukciós korlátozások
Nyelv
Anyag írásrendszere
Nyelv és írásrendszer megjegyzések
Fizikai jellemzők, technikai követelmények
Segédletek
Kapcsolódó anyagokra vonatkozó adatcsoport
Eredeti példányok léte és őrzőhelye
Másolatok léte és őrzőhelye
Kapcsolódó leírási egységek
Megjegyzések adatcsoport
Alternatív azonosító(k)
Kapcsolódási pontok
Téma kapcsolódási pontok
Hely kapcsolódási pontok
Név kapcsolódási pontok
Műfaji Kapcsolódási pontok
Ellenőrző adatcsoport
Leírási azonosító
Intézmény azonosítója
Felhasznált szabályok és/vagy előírások
Állapot
Felülvizsgálva