Fondo 08 - Németh Károly gyűjteménye az irgalmas nővérek történetéről

Németh Károly (1934–2019) Sárváron született 1934. dec. 30-án a református id. Németh Károly szabómester és a katolikus Kertész Erzsébet gyermekeként. Mivel apját többször is behívták a II. világháború idején, anyjának pedig a sárvári katonai ruhagyárban kellett dolgoznia, így nevelésében fontos szerepet játszott nagyanyja, aki rendszeresen magával vitte a templomba. Egyházi elemi iskolába járt, és rendszeresen ministrált az irgalmas nővérek (Szeretet Leányai) kápolnájában. 1949-től a szombathelyi kereskedelmi középiskolában folytatta tanulmányait, jelesre érettségizett, majd 1953-ban a szombathelyi egyházmegye papja lett. Tanulmányait Győrben végezte, Kovács Sándor szombathelyi püspök 1958. június 15-én szentelte pappá. 1958/1959-ben Nyőgéren, 1959/1960-ban Gyöngyösfalun, 1960–1972 között Nován volt káplán. Ebben az időben a papnövendékek közül sokan Lentiben töltötték sorkatonai szolgálatukat, és mivel ott nem mehettek be a plébániára, sokan jártak Novára. 1972–1989-ig Tótszentmártonban, 1989–2008 között Letenyén szolgált plébánosként. 1988-tól kerületi esperes, 2000-től tiszteletbeli kanonok volt. 2008-ban (aranymiséjét követően) nyugállományba vonult, a szombathelyi papi otthonba költözött, de kisegített a környék plébániáin, gyóntatott a székesegyházban.

Sárvári gyermekkora óta szoros kapcsolatot ápolt az irgalmas nővérekkel, és Társulatuk nagy tisztelője volt. Minden évben fölkereste a Bakonybélen élő nővéreket, és előadásokat, beszédeket tartott számukra Szent Vince szelleméről. Tótszentmártonban kezdte gyűjteni a nővérek történetére vonatkozó adatokat, mert látta, hogy a szerzetesnők az idő múlásával megöregszenek, meghalnak, és nem akarta, hogy feledésbe merüljön a tevékenységük. Emiatt több nővérrel is levelezett. 1977-re megírta a sárvári nővérek történetét, amely csupán gépelt kéziratként forgott. Hasonló módon dolgozta fel további 14 irgalmas rendi intézmény történetét (többnyire egy-egy évfordulóhoz kapcsolódóan), és az 1990-es években pedig egy rendtörténeti áttekintést is összeállított. Ezek közül nyomtatásban csupán a pápai Ranolder intézet története jelent meg 2008-ban a pápai Jókai Mór Városi Könyvtár kiadásában.

Hűséges munkája elismeréséül a Misszióstársaság (lazaristák) affiliált, tiszteletbeli tagjává fogadta. 2019. márc. 21-én a szombathelyi Püspökvárban hunyt el, végakaratának megfelelően a tótszentmártoni temetőben helyezték végső nyugalomra.