fondcsoport II - Archivum novum

Identificatie

referentie code

HU EFL II

Titel

Archivum novum

Datum(s)

Beschrijvingsniveau

fondcsoport

Omvang en medium

100 fm

Context

Naam van de archiefvormer

(1009–)

Institutionele geschiedenis

Az egri püspökséget Szent István király alapította, 1009-ben már létezett. Területe a legnagyobb volt a magyarországi püspökségek közül, Az első időszakban Heves (Újvár), Külső-Szolnok, Borsod, Abaújvár, Zemplén, Ung, Ugocsa, Szabolcs, Bereg és Zaránd megyéket foglalta magában, később pedig Sáros, Szatmár, Kraszna, Torna, Máramaros vármegyék és a Jászság is hozzá tartozott. A váradi püspökség alapítása előtt a bihari részek is Egerhez tartoztak, sőt a zsombolyi (pankotai) főesperesség azt követően is (egészen a 18. század közepéig). Még a 11. században felépült a Szt. János evangélista tiszteletére szentelt püspöki székesegyház is az egri vár területén, amelyet a középkor folyamán többször átépítettek.

A Buda elestével közelre került török fenyegetés miatt 1542-ben Perényi Péter országos főkapitány megszállta az egri várat és saját tulajdonába vette. Később királyi birtok lett, de a püspöki jövedelmeket továbbra is a várra kellett fordítani. Eger igazi urai a királyi várkapitányok lettek, akik többnyire a protestantizmushoz húztak. 1566-ban Mágóchy Gáspár eltávolíttatta a várból a káptalant és a székesegyházat átalakíttatta. Így a püspök és a káptalan székhelye Kassára került át. Ez maradt a helyzet 1596 után is, amikor Eger oszmán kézre került, csupán a káptalan tartózkodott 1613 és 1649 között Jászón. Kassán alapított Kisdy Benedek püspök (1648–1660) filozófiai és teológiai karral is rendelkező jezsuita kollégiumot, valamint szemináriumot.

Eger 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, de csak Telekessy István püspök (1699–1715), Rákóczi Ferenc szabadságharcának egyik aktív támogatója tette ismét székhelyévé. Kijavíttatta a Szent Mihály plébániatemplomot, amely ettől kezdve székesegyházként működött, utódja, Erdődy Gábor (1715–1755) pedig annak helyén új barokk katedrálist és püspöki rezidenciát építtetett. Ugyanakkor vikáriusa, Foglár György 1740-ben jogakadémiát alapított a városban, amelyet később Barkóczy Ferenc püspök (1755–1761) egyetemmé szándékozott fejleszteni, és meg is kezdték a bölcsészet oktatását. Terveit azonban csak utódja Eszterházy Károly (1761–1799) valósította meg. A hatalmas épület is elkészült, de az egyetem működéséhez az uralkodó nem adott engedélyt.

A 18. században többször is fölmerült a hatalmas egyházmegye fölosztásának gondolata. Erre azonban csak 1804-ben, Esterházy püspök halála után került sor, amikor VII. Pius pápa létrehozta a kassai és szatmári püspökségeket és ugyanakkor az egri püspökséget metropolitai (érseki) rangra emelte. A 19. század egri érsekei elsősorban szociális és oktatási intézmények támogatásával tűntek ki. A német nyelvű költeményeiről ismert Pyrker János László (1827–1847) például rajziskolát, 1828-ban pedig magyar nyelvű tanítóképzőt alapított. Ő építtette föl 1831 és 1837 között Packh János, majd Hild József tervei alapján a ma is álló klasszicista székesegyházat. Pyrker utódai közül Bartakovics Béla (1850–1873) letelepítette Egerben az angolkisasszonyokat és újraindította a Jogakadámiát, Samassa József (1873–1912) gondoskodott a beteg és munkaképtelen papok ellátásáról, Szmrecsányi Lajos (1912–1943) felsőkereskedelmi iskolát és több konviktust alapított, az első világháború alatt pedig az érseki palotában hadikórházat létesített.
A trianoni béke az egri főegyházmegye számára érdekes módon területi növekedést hozott, mivel II. János Pál pápa 1982-ben az érsekséghez csatolta a rozsnyói és kassai egyházmegyék Magyarországon maradt részeit, amelyeket addig helynökök kormányoztak. 1993-ban II. János Pál ismét rendezte a főegyházmegye határait. Ennek során többek között területének keleti részéből új egyházmegyét alapított Debrecen-Nyíregyháza kettős központtal, a nyugati, Nógrád megyei plébániákat a váci, a nagykunságiakat pedig a szeged-csanádi egyházmegyéhez csatolta.

archiefbewaarplaats

Geschiedenis van het archief

Directe bron van verwerving of overbrenging

Inhoud en structuur

Bereik en inhoud

Waardering, vernietiging en slectie

Aanvullingen

Ordeningstelsel

Voorwaarden voor toegang en gebruik

Voorwaarden voor raadpleging

Voorwaarden voor reproductie

Taal van het materiaal

Schrift van het materiaal

Taal en schrift aantekeningen

Fysieke eigenschappen en technische eisen

Toegangen

Uploaded finding aid

Verwante materialen

Bestaan en verblifplaats van originelen

Bestaan en verblijfplaats van kopieën

Related units of description

Related descriptions

Aantekeningen

Alternative identifier(s)

Trefwoorden

Onderwerp trefwoord

Geografische trefwoorden

Naam ontsluitingsterm

Genre access points

Beschrijvingsbeheer

Identificatie van de beschrijving

Identificatiecode van de instelling

Toegepaste regels en/of conventies

Status

Finale

Niveau van detaillering

Verwijdering van datering archiefvorming

Taal (talen)

Schrift(en)

Bronnen

Voorwaarden voor raadpleging en gebruik

Related subjects

Related people and organizations

Related genres

Related places