Azonosítási adatcsoport
Entitás típusa
Szervezet/testület
Kitüntetett névalak
Váci Székeskáptalan
Párhuzamos névformák
Egyéb szabvány szerinti névalak(ok)
Más névformák
A szervezetek/testületek egyedi azonosítói
Leírási adatcsoport
Létezés időköre
XI. század–
Története
A váci egyházmegye központjának teljes kiépítése csak Szent László király idejében, a XI. század végén fejeződött be. Nyilván ekkor jött létre a váci székeskáptalan is, amelynek első oklevele említése azonban csak 1190-ből való. Hiteleshelyi kiadványait 1227-től ismerjük. A tatárjárás során, 1241-ben a káptalan épületei és tagjai is elpusztultak. A XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek szerint 12 oszlopos kanonok és 4 oltárigazgató alkotta a káptalant. Az oszmán háborúk során, 1540 és 1544 között Vác városát többször fölperzselték, ezért a káptalan Nógrád várába menekült, majd amikor 1544-ben az is török kézre került, a kanonkok szétszéledtek. Új kanonokokat nem neveztek ki, a káptalan vagyonát pedig I. Ferdinánd király a csábrági vár fenntartására rendelte.
Az oszmán hódoltság után I. Lipót király 1700-ban állította vissza káptalant. Engedélyezte hiteleshelyi működését, visszadta jogait és birtokainak egy réstét. Az első nagypréposttá Berkes Andrást váci plébánost nevezte ki. Rajta kívül a káptalannak öt kanonokja volt. Würth Ferenc éneklőkanonok 1762-ben egy újabb stallumra tett alapítványt, melyet Migazzi Kristóf püspök 1767-ben az alsóvárosi plébánossághoz kötött. Ugyanakkor Lauchas Ferenc olvasókanonok egy teológus stallumra tett alapítványt, melyhez a püspök a szemináriumi rektorságot kapcsolta. Migazzi Kristóf a püspöki javadalom terhére újabb 6 stallumot szervezett, de 1808-ben ezt a számot királyi engedéllyel négyre csökkentették. Ezzel a káptalan létszáma 12 fő lett.
A káptalan jelentősége a trianoni béke utáni években látványosan csökkent, és 1945 után szűnt meg véglegesen.
Helyek
Jogi helyzete
Funkció, foglalkozás, tevékenység
A püspök tanácsadó testületeként tevékeny részt vállalt az egyházmegye kormányzásában, a püspök távollétében vagy széküresedés esetén a nagyprépost irányította azt, a kanonokokból álló konzisztóriummal együtt. A püspökségtől különálló jogi személyként tevékenykedett, saját káptalani uradalmat tartott fenn, és külön meg volt határozva azon települések köre, amelyekben a káptalan szedte a tizedet. Hiteleshelyi tevékenységét ( a hódoltság-kori szünettől eltekintve) a középkortól fogva folytatta egészen a hiteleshelyek megszűnéséig. A káptalan volt az egyházmegyei kegyes alapítványok kezelője, ezért az 1922-ben alapított Váci Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. élén is kanonokok álltak.
Feladatkör, hatáskör
Szervezeti felépítés/geneológia
Általános kontextus
Kapcsolatok adatcsoport
Kapcsolódási pontok adatcsoport
Téma kapcsolódási pontok
Hely kapcsolódási pontok
Elfoglaltságok
Ellenőrző adatcsoport
Iratképző azonosítója
Intézmény azonosítója
Felhasznált szabályok és/vagy előírások
Állapot
A leírás részletezettségi szintje
A leírás készítésének, felülvizsgálatának és törlésének ideje
Nyelv(ek)
Írásrendszer(ek)
Források
Kovách Paulus, Specimen monographiae Capituli Vaciensis, Vác, 1884.
Karcsú Antal Arzén OFM, Vácz város története, VI, Vácz, 1886.
Chobot Ferenc, A váczi egyházmegye történeti névtára, I, Vác, 1915, 54-64.
Varga Lajos: A váci káptalan Báthory Miklós püspök idejében, in Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) emlékezete: Tanulmányok a „Váci Püspökség Báthory Emlékéve 2006” alkalmából rendezett konferencia anyagából, szerk. Horváth Alice, Vác, 2007, 73.