Zona de identificação
tipo de entidade
Pessoa coletiva
Forma autorizada do nome
Váci Székeskáptalan
Forma(s) paralela(s) de nome
Forma normalizada do nome de acordo com outras regras
Outra(s) forma(s) de nome
identificadores para entidades coletivas
área de descrição
Datas de existência
XI. század–
Histórico
A váci egyházmegye központjának teljes kiépítése csak Szent László király idejében, a XI. század végén fejeződött be. Nyilván ekkor jött létre a váci székeskáptalan is, amelynek első oklevele említése azonban csak 1190-ből való. Hiteleshelyi kiadványait 1227-től ismerjük. A tatárjárás során, 1241-ben a káptalan épületei és tagjai is elpusztultak. A XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek szerint 12 oszlopos kanonok és 4 oltárigazgató alkotta a káptalant. Az oszmán háborúk során, 1540 és 1544 között Vác városát többször fölperzselték, ezért a káptalan Nógrád várába menekült, majd amikor 1544-ben az is török kézre került, a kanonkok szétszéledtek. Új kanonokokat nem neveztek ki, a káptalan vagyonát pedig I. Ferdinánd király a csábrági vár fenntartására rendelte.
Az oszmán hódoltság után I. Lipót király 1700-ban állította vissza káptalant. Engedélyezte hiteleshelyi működését, visszadta jogait és birtokainak egy réstét. Az első nagypréposttá Berkes Andrást váci plébánost nevezte ki. Rajta kívül a káptalannak öt kanonokja volt. Würth Ferenc éneklőkanonok 1762-ben egy újabb stallumra tett alapítványt, melyet Migazzi Kristóf püspök 1767-ben az alsóvárosi plébánossághoz kötött. Ugyanakkor Lauchas Ferenc olvasókanonok egy teológus stallumra tett alapítványt, melyhez a püspök a szemináriumi rektorságot kapcsolta. Migazzi Kristóf a püspöki javadalom terhére újabb 6 stallumot szervezett, de 1808-ben ezt a számot királyi engedéllyel négyre csökkentették. Ezzel a káptalan létszáma 12 fő lett.
A káptalan jelentősége a trianoni béke utáni években látványosan csökkent, és 1945 után szűnt meg véglegesen.
Locais
Estado Legal
funções, ocupações e atividades
A püspök tanácsadó testületeként tevékeny részt vállalt az egyházmegye kormányzásában, a püspök távollétében vagy széküresedés esetén a nagyprépost irányította azt, a kanonokokból álló konzisztóriummal együtt. A püspökségtől különálló jogi személyként tevékenykedett, saját káptalani uradalmat tartott fenn, és külön meg volt határozva azon települések köre, amelyekben a káptalan szedte a tizedet. Hiteleshelyi tevékenységét ( a hódoltság-kori szünettől eltekintve) a középkortól fogva folytatta egészen a hiteleshelyek megszűnéséig. A káptalan volt az egyházmegyei kegyes alapítványok kezelője, ezért az 1922-ben alapított Váci Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. élén is kanonokok álltak.
Mandatos/Fontes de autoridade
Estruturas internas/genealogia
Contexto geral
Área de relacionamento
Área de pontos de acesso
Pontos de acesso - Assuntos
Pontos de acesso - Locais
Ocupações
Zona do controlo
Identificador de autoridade arquivística de documentos
Identificador da instituição
Regras ou convenções utilizadas
Estatuto
Nível de detalhe
Datas de criação, revisão ou eliminação
Línguas e escritas
Script(s)
Fontes
Kovách Paulus, Specimen monographiae Capituli Vaciensis, Vác, 1884.
Karcsú Antal Arzén OFM, Vácz város története, VI, Vácz, 1886.
Chobot Ferenc, A váczi egyházmegye történeti névtára, I, Vác, 1915, 54-64.
Varga Lajos: A váci káptalan Báthory Miklós püspök idejében, in Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) emlékezete: Tanulmányok a „Váci Püspökség Báthory Emlékéve 2006” alkalmából rendezett konferencia anyagából, szerk. Horváth Alice, Vác, 2007, 73.