Área de identidad
Tipo de entidad
Entidad colectiva
Forma autorizada del nombre
Váci Székeskáptalan
Forma(s) paralela(s) de nombre
Forma(s) normalizada del nombre, de acuerdo a otras reglas
Otra(s) forma(s) de nombre
Identificadores para instituciones
Área de descripción
Fechas de existencia
XI. század–
Historia
A váci egyházmegye központjának teljes kiépítése csak Szent László király idejében, a XI. század végén fejeződött be. Nyilván ekkor jött létre a váci székeskáptalan is, amelynek első oklevele említése azonban csak 1190-ből való. Hiteleshelyi kiadványait 1227-től ismerjük. A tatárjárás során, 1241-ben a káptalan épületei és tagjai is elpusztultak. A XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek szerint 12 oszlopos kanonok és 4 oltárigazgató alkotta a káptalant. Az oszmán háborúk során, 1540 és 1544 között Vác városát többször fölperzselték, ezért a káptalan Nógrád várába menekült, majd amikor 1544-ben az is török kézre került, a kanonkok szétszéledtek. Új kanonokokat nem neveztek ki, a káptalan vagyonát pedig I. Ferdinánd király a csábrági vár fenntartására rendelte.
Az oszmán hódoltság után I. Lipót király 1700-ban állította vissza káptalant. Engedélyezte hiteleshelyi működését, visszadta jogait és birtokainak egy réstét. Az első nagypréposttá Berkes Andrást váci plébánost nevezte ki. Rajta kívül a káptalannak öt kanonokja volt. Würth Ferenc éneklőkanonok 1762-ben egy újabb stallumra tett alapítványt, melyet Migazzi Kristóf püspök 1767-ben az alsóvárosi plébánossághoz kötött. Ugyanakkor Lauchas Ferenc olvasókanonok egy teológus stallumra tett alapítványt, melyhez a püspök a szemináriumi rektorságot kapcsolta. Migazzi Kristóf a püspöki javadalom terhére újabb 6 stallumot szervezett, de 1808-ben ezt a számot királyi engedéllyel négyre csökkentették. Ezzel a káptalan létszáma 12 fő lett.
A káptalan jelentősége a trianoni béke utáni években látványosan csökkent, és 1945 után szűnt meg véglegesen.
Lugares
Estatuto jurídico
Funciones, ocupaciones y actividades
A püspök tanácsadó testületeként tevékeny részt vállalt az egyházmegye kormányzásában, a püspök távollétében vagy széküresedés esetén a nagyprépost irányította azt, a kanonokokból álló konzisztóriummal együtt. A püspökségtől különálló jogi személyként tevékenykedett, saját káptalani uradalmat tartott fenn, és külön meg volt határozva azon települések köre, amelyekben a káptalan szedte a tizedet. Hiteleshelyi tevékenységét ( a hódoltság-kori szünettől eltekintve) a középkortól fogva folytatta egészen a hiteleshelyek megszűnéséig. A káptalan volt az egyházmegyei kegyes alapítványok kezelője, ezért az 1922-ben alapított Váci Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. élén is kanonokok álltak.
Mandatos/fuentes de autoridad
Estructura/genealogía interna
Contexto general
Área de relaciones
Área de puntos de acceso
Puntos de acceso por materia
Puntos de acceso por lugar
Occupations
Área de control
Identificador de registro de autoridad
Identificador de la institución
Reglas y/o convenciones usadas
Estado de elaboración
Nivel de detalle
Fechas de creación, revisión o eliminación
Idioma(s)
Escritura(s)
Fuentes
Kovách Paulus, Specimen monographiae Capituli Vaciensis, Vác, 1884.
Karcsú Antal Arzén OFM, Vácz város története, VI, Vácz, 1886.
Chobot Ferenc, A váczi egyházmegye történeti névtára, I, Vác, 1915, 54-64.
Varga Lajos: A váci káptalan Báthory Miklós püspök idejében, in Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) emlékezete: Tanulmányok a „Váci Püspökség Báthory Emlékéve 2006” alkalmából rendezett konferencia anyagából, szerk. Horváth Alice, Vác, 2007, 73.