Zone d'identification
Type d'entité
Collectivité
Forme autorisée du nom
Váci Székeskáptalan
forme(s) parallèle(s) du nom
Forme(s) du nom normalisée(s) selon d'autres conventions
Autre(s) forme(s) du nom
Numéro d'immatriculation des collectivités
Zone de description
Dates d’existence
XI. század–
Historique
A váci egyházmegye központjának teljes kiépítése csak Szent László király idejében, a XI. század végén fejeződött be. Nyilván ekkor jött létre a váci székeskáptalan is, amelynek első oklevele említése azonban csak 1190-ből való. Hiteleshelyi kiadványait 1227-től ismerjük. A tatárjárás során, 1241-ben a káptalan épületei és tagjai is elpusztultak. A XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek szerint 12 oszlopos kanonok és 4 oltárigazgató alkotta a káptalant. Az oszmán háborúk során, 1540 és 1544 között Vác városát többször fölperzselték, ezért a káptalan Nógrád várába menekült, majd amikor 1544-ben az is török kézre került, a kanonkok szétszéledtek. Új kanonokokat nem neveztek ki, a káptalan vagyonát pedig I. Ferdinánd király a csábrági vár fenntartására rendelte.
Az oszmán hódoltság után I. Lipót király 1700-ban állította vissza káptalant. Engedélyezte hiteleshelyi működését, visszadta jogait és birtokainak egy réstét. Az első nagypréposttá Berkes Andrást váci plébánost nevezte ki. Rajta kívül a káptalannak öt kanonokja volt. Würth Ferenc éneklőkanonok 1762-ben egy újabb stallumra tett alapítványt, melyet Migazzi Kristóf püspök 1767-ben az alsóvárosi plébánossághoz kötött. Ugyanakkor Lauchas Ferenc olvasókanonok egy teológus stallumra tett alapítványt, melyhez a püspök a szemináriumi rektorságot kapcsolta. Migazzi Kristóf a püspöki javadalom terhére újabb 6 stallumot szervezett, de 1808-ben ezt a számot királyi engedéllyel négyre csökkentették. Ezzel a káptalan létszáma 12 fő lett.
A káptalan jelentősége a trianoni béke utáni években látványosan csökkent, és 1945 után szűnt meg véglegesen.
Lieux
Statut légal
Fonctions et activités
A püspök tanácsadó testületeként tevékeny részt vállalt az egyházmegye kormányzásában, a püspök távollétében vagy széküresedés esetén a nagyprépost irányította azt, a kanonokokból álló konzisztóriummal együtt. A püspökségtől különálló jogi személyként tevékenykedett, saját káptalani uradalmat tartott fenn, és külön meg volt határozva azon települések köre, amelyekben a káptalan szedte a tizedet. Hiteleshelyi tevékenységét ( a hódoltság-kori szünettől eltekintve) a középkortól fogva folytatta egészen a hiteleshelyek megszűnéséig. A káptalan volt az egyházmegyei kegyes alapítványok kezelője, ezért az 1922-ben alapított Váci Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. élén is kanonokok álltak.
Textes de référence
Organisation interne/Généalogie
Contexte général
Zone des relations
Zone des points d'accès
Mots-clés - Sujets
Mots-clés - Lieux
Occupations
Zone du contrôle
Identifiant de notice d'autorité
Identifiant du service d'archives
Règles et/ou conventions utilisées
Statut
Niveau de détail
Dates de production, de révision et de suppression
Langue(s)
Écriture(s)
Sources
Kovách Paulus, Specimen monographiae Capituli Vaciensis, Vác, 1884.
Karcsú Antal Arzén OFM, Vácz város története, VI, Vácz, 1886.
Chobot Ferenc, A váczi egyházmegye történeti névtára, I, Vác, 1915, 54-64.
Varga Lajos: A váci káptalan Báthory Miklós püspök idejében, in Báthory Miklós váci püspök (1474-1506) emlékezete: Tanulmányok a „Váci Püspökség Báthory Emlékéve 2006” alkalmából rendezett konferencia anyagából, szerk. Horváth Alice, Vác, 2007, 73.